Székelyföld alatt az erdélyi történelmi székely székek területét értjük.

Ide tartozott a mai Kovászna (kb. Háromszék) és Hargita megye (kb. Csíkszék és Udvarhelyszék) szinte egészen, Maros megye egy része (kb. Marosszék), Fehér és Kolozs kisebb darabjai (Aranyosszék), valamint néhány település Neamț és Bákó megyékben a Kárpátok gerincén túl. Erdély történelmi-etnográfiai régiói közül jelenleg csak itt vannak a magyar anyanyelvűek többségben.

Városok a Székelyföldön:

• Marosvásárhely
• Sepsiszentgyörgy
• Csíkszereda
• Székelyudvarhely
• Kézdivásárhely
• Gyergyószentmiklós
• Szováta
• Kovászna
• Székelykeresztúr
• Barót
• Balánbánya
• Szentegyháza
• Nyárádtő
• Nyárádszereda
• Erdőszentgyörgy
• Borszék
• Tusnádfürdő

Szállások keresése a Székelyföldön >>>

Amit feltétlenül látni kell:

Szováta

Szováta híressége elsősorban a Medve-tóhoz kapcsolódik. A Medve-tó hőmérséklete az évtizedek folyamán fokozatosan csökkent. A legmelegebb rétegekben a heliotermia kialakulása után 80 fokos hőmérsékletet is mértek, majd a víz homérséklete 1902-ben 61, 1910-ben 51, 1965-ben pedig 33 fokra csökkent. A hőmérséklet csökkenése a beömlő édesvízzel, valamint a fürdőzők számának növekedésével hozható összefüggésbe.
 

Parajd

A Sóvidék központi települése Parajd. A parajdi sóbánya a legfőbb turisztikai látványosság. Nem csak hogy látványos, de kifejezetten egészséges a bánya mélyében eltölteni pár órát, ezt évszaktól függetlenül. Nagyon sok vendég egészségügyi okokból orvosi javallatra látogat el egy-két hetet is itt töltve.
Parajdon természeti kuriózumként tartják számon a sókarszt képződményeket. Az erdélyi medencében található só rétegek, az évmilliók alatt rájuk ülepedett rétegek súlya alatt a peremvidéken a felszínre kerültek.

Vármező

Csodálatra méltó tájat fedezhetünk fel a Vármező fele vezető úton Szováta közvetlen szomszédságában. A helység környéke túrázásra alkalmas és látványos főleg azok számára akik szeretnek a természetben barangolni.

Korond

Hírnevét a lakosság mesterségének köszönheti, a hagyományos fazekasságnak. A napjainkban ritkaságnak tekintett mesterség a községközpont kereskedelmének és idegenforgalmának jelentős fellendülését hozta maga után.

Bözöd

A borzalom a kommunista korszakhoz kapcsolódik. A tehetetlen lakosság, mindenét hátrahagyta, jószágaik pusztulásra voltak ítélve. A hatóságok nyomására, akarva akaratlanul a 11 km-re levő Erdőszentgyörgy panellakásaiba, sokszor embertelen körülmények közé volt kénytelen költözni. A szívet rendítő történelem mellett, mára a bözödi tó a kirándulók, fürdőzők, campingezők és halászok egyik igen kedvelt helye.

Kőrispatak

Különleges érdekességgel szolgál a közelben levő kőrispataki szalmakalapmúzeum. Nagyapáink, és apáink életében mindennapos volt a szalmakalap viselete.

Marosvásárhely

Marosvásárhely az erdélyi városok egyik legszebbike, rengeteg látnivalóval és nevezetességgel, és ezeknek mindegyike egy-egy történetet és történelmi eseményt rejt magában.
Részletesen >>>

Segesvár

A múltban találja magát az aki Segesvárra látogat.
Részletesen >>>

Fehéregyháza

Segesvártól mindössze 4 km-re helyezkedik el Fehéregyháza. 1849 Fehéregyháza közelében zajlott le a Segesvári csata Bem apó seregei és az orosz cári csapatok között. A falu szélén áll a csatában elesett honvédek turulmadaras obeliszkje és Petőfi Sándor szobra valamint Bem Apó domborműve.

Farkaslaka

Farkaslaka első írásos említése a XVI. századból, pontosabban 1566-ból való. Itt született Tamási Áron...
Részletesen >>>

Székelyudvarhely

Székelyudvarhely Hargita megye második legnépesebb városa, az egykori Udvarhelyszék anyavárosa, Udvarhely vármegye székhelye volt. A város több mint hat és fél évszázados múltra tekint vissza, 1357-ben itt ülésezett az első Székely Nemzetgyűlés.
Részletesen >>>

Zetelaka

1332-ben Zathalaka néven említik először. A tatárjáráskor a régi falut felégették, azután települt mai helyére. Középkori temploma a többszöri újjáépítés dacára megsemmisült. A ma látható római katolikus temploma 1912 - 1914 között épült. Középkori templomát többször újjáépítették, de ennek ellénre sem maradt fent. Várának romjait a falutól pár kilométerre tekinthetik meg az érdeklődők. Valószínűnek tartják hogy földrengés döntötte romba.

Gyilkos tó /Békás szoros

Aki felüdülni, felfrissülni kíván, aki szereti a sziklás hegycsúcsokat és szeret szó szerint hegyek között járni, annak mindenképp el kell látogatnia a Gyilkos-tóra és a Békási-szoroshoz.
Részletesen >>>

Déda - Bisztra - Istenszéke

Dédát elhagyva Bisztránál jutunk be a Maros-szorosba. Itt találjuk Dédabisztrát, amely körülbelül a XVIII. és XIX. századok között jött létre. Csodálatos, szemet kápráztató táj veszi körül a települést, környékén találhatunk vízimalmokat, ványolókat, pálinkafőzdéket, a patakokban sebes-pisztráng, az erdőkben medvék, vaddisznók, szarvasok élnek, sőt kis szerencsével még vadmacskát vagy hiúzt is láthat a kiránduló.
  

Csíkszereda

A jellegzetes beszédstílus és szokások mellett, régi koroknak megfelelő építési stílusokat csodálhatunk meg a székelyek fővárosában, Csíkszeredában.
Részletesen >>>

Csíksomlyó

A csíksomlyói kegyhely, Szűz Mária kegyszobra hosszú időkön át a XV-ik századtól kezdődően a székelység legfontosabb találkozó helye volt.
Részletesen >>>

Tusnádfürdő

Tusnádfürdőt Románia legkisebb városaként tartják számon, ugyanakkor Európa-hírű gyógyfürdő és üdülőtelep. Történelmi látnivalók: a Felső-Sólyomkő nevű sziklaszirten egykori őrtorony maradványai, a festői Tusnádi-szoros, a Csomád-hegység kráterében levő Szent Anna-tó( Európa egyetlen természetben megmaradt vulkáni tava), a Csomád ikerkráterében a Mohos havasi tőzeglápja terül el, római katolikus temploma (1982 - 1985), Ortodox temploma (1939 - 1979).

Szent Anna tó

Dél-kelet Európa, Románia és egyben Erdély területének egyetlen épségben maradt vulkanikus krátertava.
Részletesen >>>

Mohos tőzegláp

Nem messze a Szent Anna tótól egy kráter maradványai között terül el a Mohos láp. Az egykori Mohos-tó vize eltűnt, csak sűrű növényzettel, főleg tőzegmohával benőtt láp maradt utána. A legyeknek nem ajánlott erre röpködni, hiszen itt található Erdély egyetlen, a jégkorszakból visszamaradt húsevő növénye. Mindenképp érdemes megcsodálni ezt az újabb csodát.
vissza a lap tetejére

Bálványos, Torjai büdös barlang, Buffogó láp

Bálványosfürdő Erdély másik csodatevő, gyógyhatású helyisége. Létrejöttének története három fürdőtelephez fűződik.

Nem messze innen lehet felfedezni a Büdös-barlang rejtelmeit. A barlang hossza körülbelül 14 méter, amely tulajdonképpen egy régi kénbánya maradványa. A kénhidrogénes-széndioxidos gázak magas szintjét a falakon a sárga lerakódások mutatják.
 
Megéri barangolni errefele, hisz az érzékszerveknek különös élményt nyújt a Buffogó-láp mesebeli világa. A talajt puha, szőnyeg szerű, süppedős mohák nőtték be. Érezni a kénes szagot és látni a vizből feltörő, bugyborékoló gázakat. A Buffogó-láp összességében egy fortyogó, bugyogó vizű medence, egyben természetvédelmi terület.