A település már az õskor óta lakott hely, majd dák és római település. 1141 és 1162 között szász bányászok települtek ide és Nõsen néven alapították meg városukat. Elõször 1241-ben említik írásos dokumentumok, de rögtön ezután a tatárok elpusztították, majd 1284-ben ismét felégették a várost. Károly Róbert uralkodása idején Beszterce lendületesen fejlõdött. 1330-tól szabad királyi városként van nyilvántartva. 1452-ben 25 helységgel együtt önálló grófság lett. 1453-ban a város feletti hegyen Hunyadi János várat épített. 1458-ban Szilágyi Mihály az ellene fellázadt várost felégette. 1464-ben Mátyás megszüntette a Besztercei grófságot. Ekkor a humanista mûveltség egyik központja volt, itt nyomtatták ki Bonfini több munkáját is. 1465-ben a várat a város vezetése lebontotta, és a várost erõsítette meg falakkal és 10 bástyával. 1530-ban Péter moldvai vajda eredménytelenül ostromolta. 1596-ban a városnak már gimnáziuma volt. 1848. december 31-én Bem serege kiszorította a városból a császári sereget, majd 1849. február 21-én itt verte szét Urban ezredes seregét. Június 25-én az oroszok rohammal bevették, de 26-án Bem visszafoglalta. Falait 1856-ban kezdték bontani, ma már csak a Bognár-torony és falmaradványok állnak.
A város látnivalói
Az 1563-ban épített impozáns, gótikus szász evangélikus templom, 76 m-es tornya a legmagasabb templomtorony egész Erdélyben.
A 15. századi lábasházak gótikus árkádsorai.
A ferences templom (ma ortodox) 1270 körüli gótikus, 15. századi falfestményei.
A városi múzeumban színvonalas történeti kiállítás látható.
A vármegyei levéltárban fedezték fel 1891-ben az 1410-bõl származó, 1320 magyar szót tartalmazó Besztercei Szójegyzéket.
Erdély, télen-nyáron: gyors és ingyenes szálláskeresés. Szálláslehetőségeket kínálunk Erdélyből, Székelyföldről, Máramarosból, Partiumból és a Bánságból. Közvetlenül a szállásadóval veheti fel a kapcsolatot. Nagy szálláskínálat, rengeteg erdélyi látnivaló és település leírás, programlehetőség.
Erdély - Kaland és Hagyomány télen-nyáron ------ copyright 2007 VIATOR 2000 Bt.