A csángók több Romániában élő magyar nyelvű kisebbségi népcsoport összefoglaló neve. Három fő csoportjuk van: a moldvai csángók, a gyimesi csángók és a barcasági csángók.

Moldvai csángók

A moldvai csángók Moldva tartományban élnek, a negyedmilliós moldvai katolikus lakosság legnagyobb részét alkotják. A magyarul még tudó moldvai csángók száma a legutóbbi felmérések szerint 62 ezer körülire tehető, ez a népcsoportnak csak mintegy egynegyede.

Gyimesi csángók

A gyimesi csángók Moldva és Erdély határán, a Tatros folyó forrásvidékén élnek. Még 1747-ben is a Gyimesek egyetlen lakói az ide felhúzódott moldvai magyarok (csángók), akikhez később székelyek (a Siculicidium után) és újabb moldvai magyarok csatlakoztak. Fő foglalkozásuk a havasi állattenyésztés és a fakitermelés.

Településeik:

• Gyimesfelsőlok
• Gyimesközéplok
• Gyimesbükk
• Magyarcsügés
• Kostelek
• Egerszék és Úz- völgye, és a Csobányos- völgye
• Háromkút
• Gyepece
• Bükklok
• Csobányos

Barcasági csángók

A barcasági csángók székely eredetű népcsoport akik a Barcaság délkeleti részén, Brassó közelében laknak. Magukat magyaroknak mondják, a szomszédos székelyek hívják őket csángóknak. Nyelvük nagyjából megegyezik a székelyekével. A Négyfaluban és a Háromfaluban lakó fő csoportjukat hétfalusi csángóknak nevezik. Szász hatásra az evangélikus felekezet tagjai lettek.

Településeik:

• Apáca
• Barcaújfalu
• Halmágy
• Krizba
• Négyfalu: Bácsfalu, Türkös, Csernátfalu, Hosszúfalu
• Háromfalu: Tatrang, Zajzon és Pürkerec