A Dracula-legenda alapja az 1431-ben Segesváron született Vlad Þepeº havasalföldi vajda. Apja, II. Vlad a Zsigmond király által alapított Sárkány-rend tagja volt, innen kapta a Dracul (ördög) elnevezést, melyet fia Draculea formában "örökölt tőle". Híres és kegyetlen karóba húzatóként a fiú kiérdemelte a  Þepeº becenevet is. A vajda sokáig élvezte Mátyás király támogatását, főként a törökkel folytatott összetûzések miatt. Amikor azonban a brassói szászokat is karóba húzatta, Mátyás börtönbe záratta a kegyetlen vajdát. Idővel visszanyerte a király bizalmát és szabadon engedték, amikor azonban megpróbálta visszaszerezni trónját utódától, III. Basarabtól, annak emberei meggyilkolták.

A legenda születésének első felvonásának is tekinthetjük, hogy amikor a pápa számon kérte Mátyás királyon a vajda bebörtönzését (aki hatékonyan lépett fel a törökökkel szemben), az uralkodó rémséges történeteket kezdett terjeszteni Vlad Þepeºről. A XIX. század végén vált igazán ismertté a legenda, amikor Angliában divatba jöttek a horrorisztikus történetek. Bram Stokler író helyezte a regény történetét Erdélybe, állítólag csak azért, mert Havasalföld túlságosan emlékeztetett egy korábbi regénye színhelyére. A legenda megszületése óta hatalmas siker, sorra jelennel meg a különböző feldolgozásai könyvben és mozivásznon egyaránt.

A Brassótól nem messze lévő Törcsvár várát emlegetik Dracula gróf lakhelyeként, bár a festői várnak valójában semmi köze az egykori vajdához. A 14. században épült az Erdélyt Havasalfölddel összekötő út védelmére. A vár a magyar, majd a román királynék kedvenc helye volt, napjainkban is jó állapotban van, kiállítása látogatható.

Szállások Törcsvár településen >>>