Brassó - Brassó megye /Brasov/

A város története

Az erdélyi szászok egykori nagy központja Erdély délkeleti részén, a Kárpát-kanyarban fekszik. Brassó nevével egy 1234 körül készült premontrei kolostorjegyzékben találkozhatunk elõször. 1241. évi tatárjárás következtében elpusztult. 1252-ben, IV. Béla egyik adománylevelében újra említésre került a város neve. 1384-ben, a tatárjárások következményeként elkezdték a városfalakat építeni. 1421-ben II. Murád török szultán elfoglalta Brassót, és földig romboltatta a falakat. A város visszafoglalása után 1427-ben Luxemburgi Zsigmond király itt tartott országgyûlést. Hunyadi János 1455-ben engedélyezte a brassóiaknak, hogy a cenki vár romjait felhasználva újjáépítsék a város falait. 1467-ben Mátyás király, moldvai hadjárat idején Brassóban pihent meg. A mohácsi csatavesztés után a város I. Ferdinánd oldalára állt, és elûzte Szapolyai Jánost és csapatait. Szultáni parancsra Petru Rareº betört Erdélybe és 1529. június 29-én legyõzte Földvárnál Ferdinánd seregét, valamint megrohanva Brassót elfoglalta a Fellegvárt, amit le is rombolt. 1534-ben Lodovico Gritti 7000 fõnyi törökkel táborozott a vár falai között, várva Erdély nagyjainak hódolatát. 1599-ben pedig Vitéz Mihály foglalta el a várost. A 16. században Brassó már fejlett, 8000 lakosú város volt. 1688-ban az Erdélyt megszálló osztrák sereg ostromolta a várost, melyet Veteráni tábornok május 26-án a Fellegvárral együtt elfoglalt és felgyújtott. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején Brassó nem csatlakozott a fejedelemhez, ezért a kurucok a várost kifosztották. 1889-ben beindult az elsõ telefonközpont, 22 elõfizetõvel. Brassó elsõ villamosa 1891-ben indult el, ami a Városháztértõl a Bertalan nevû negyedig haladt. (Mára már megszûnt ez a vonal.) 1916. augusztus 16-ám behatolt Brassóba a Román Hadsereg. Ugyanekkor, dr. Gheorghe Baiulescu lett Brassó elsõ román nemzetiségû polgármestere. A román hadsereg egy részét azonban megsemmisítették a Bertalan negyedben. 1960-ban megépült a városközpontban található Drámai Színház. 1968-ban elsõ alkalommal tartották meg az Aranyszarvas Nemzetközi Fesztivált. 1971-ben megalakult az elsõ brassói egyetem. 1989. december 22-én, Temesvárt követve, Brassóban is elkezdõdött a kommunista rezsim elleni forradalom, amely sok halálos áldozatot és sebesültet követelt.

A város látnivalói

• A város védõfala és bástyái.
• A Cenk-hegyi vár alapfalai.
• Az Árpád-szobor.
• A fekete templom
• Középkori "Cérna" utca
• A gótikus eredetû városháza, 1420-ból Látnivalók
• Brassó Történeti Múzeum, a Régi Városháza épületében.
• Mureºenilor Ház
• Az elsõ román iskola
• Barcasági Erõdítmények múzeuma.
• Fellegvár múzeum és étterem.
• Fekete templom
• Brassói zsinagóga
• Szent Bertalan templom
• Katalin-kapu
• "Dupã Ziduri" sétány
• "Cenk-alatt" sétány
• Kapu-utca utca
• Mureºenilor utca
• Belvedere
• Nicolae Titulescu park
• Állatkert
• Cenk
• Brassópojána
• Salamon-kõ

• Brassó városnapok - évente
• Jazz és Blues fesztivál - évente
• Kamarazene Fesztivál - évente
• Kortárs-színház Fesztivál - évente
• Fekete-templomi orgona koncertek - hetente
• Sör Fesztivál (Berarul mare) - évente
• Aurora Fesztivál (Berarul mic) - évente
• Betakarítás Ünnepe - évente
• Mesterségek Vására - évente (a városnapokkal egyidejûleg)

Szállások Brassó településen >>>