Nagyenyed - Fehér megye /Aiud/

A város története

A szász alapítású várost neve az Egyed személynévből származik. Először 1299-ben említi oklevél. Helyén egykor római castrum állott. Vártemplomát 1333 és 1335 között építették polgárai. Az árpád-kori várat a 14. és 15. században bővítették, nyolc torony őrizte. 1437-ben a parasztsereg elfoglalta, de rövidesen feladta. 1600. szeptember 17-én Mihály vajda, majd Basta is felégette. 1658-ban a tatárok rabolták ki, 1662-ben ide helyezték át Gyulafehérvárról a leégett Bethlen Gábor főiskolát és kollégiumot.

A nagyenyedi kollégiumot 1704. március 13-án Rabutin gyújtotta fel, a város védelmében 30 diák esett el, emlékmûvük a Kápolna-dombon áll. 1849. január 8-án az Axente Sever és Prodan Simion muzsnaházi pópa vezette román felkelők pusztították el. A lakosság nem hitte, hogy az addig békés románok bántanák őket. Aztán január 8-án este, a juliánus naptár szerinti karácsony idején, elszabadult a pokol. 4000 védtelen embert mészároltak le a felbújtatott csapatok. Sokan megfagytak a kegyetlen hidegben. A vártemplomban kitarthattak volna, csak nem számítottak veszélyre. A vérengzés január 17-ig tartott. A halottakat a vársáncba, az óvoda udvarára és felét az addig mészégető gödörnek használt, a vár sáncai melletti gödörbe temették, ahol az emléktábla áll. Nagyhírû református kollégiumát 1622-ben Bethlen Gábor alapította, ahol kiváló tanárok tanítottak, sok neves ember került ki falai közül. Innen indult Kőrösi Csoma Sándor ázsiai útjára.

A város látnivalói

• Református erődtemplom
• Római katolikus templom
• Bethlen Gábor Kollégitmû
• Dokumentációs Könyvtár
• Természetrajzi Múzeum
• Városháza épülete
• Egykori vármegyeháza épülete

Szállások Nagyenyed településen >>>