Fogaras - Brassó megye /Fagaras/

A város története

A tatárok által kipusztított magyarság helyébe a 13. századtól román telepesek költöztek a Kárpátokon túlról. 1291-ben Fogros néven említik. Várát 1310-ben Apor László építtette. A 14. században a havasalföldi fejedelmek birtoka lett, de 1464-ben Hunyadi Mátyás kivette a kezükbõl. 1540-ben Török Bálint ostromolta, majd a török. 1588-tól az erdélyi fejedelmek feleségének birtoka. 1599-ben Vitéz Mihály havasalföldi vajda foglalta el és feleségének adományozta. 1605-ben a közeledõ Bocskai hírére õrsége fellázadt és átadta. 1661-ben a török ostromolta meg és foglalta el. 1675. április 28-án itt kötötték meg a fogarasi szerzõdést, melyben a lengyel és a francia király a kurucok megsegítésére vállalt kötelezettséget, a szerzõdést a törökellenes háború miatt nem hajtották végre. 1685. február 22-én az itteni országgyûlésen emeltek hûtlenségi vádat Thököly Imre ellen, és döntöttek birtokainak elkobzásáról. A kurucok eredménytelenül ostromolták. I. Apafi Mihály fejedelem idején ez volt a fejedelemség tényleges székhelye, itt halt meg a fejedelem 1690. április 15-én. 1878-ban Fogaras vármegye székhelye lett. 2002-ben 36 121 lakosából 33 677 román, 1643 magyar, 426 cigány és 332 német volt.

A város látnivalói

• Fogaras vára ma is épségben áll.
• Református templomát 1715 és 1740 között Árva Bethlen Kata építtette, sírja a templom elõtt van.

Szállások Fogaras településen >>>