Partium

A Partium a mai Románia legnyugatibb részén található történelmi, földrajzi terület. Az elnevezés a középkori latin dominus partium regni Hungariae azaz „Magyarország részeinek ura” kifejezésből származik, és arra a néhány kelet-magyarországi vármegyére utal, amelyek Magyarország három részre szakadása után az erdélyi fejedelem uralma alá kerültek.
 
A Partium nem a történelmi Erdély része, attól különálló terület, amely közigazgatásilag hol Erdélyhez, hol Magyarországhoz, hol a Habsburg Birodalomhoz tartozott. A mai román felfogás szerint ugyanakkor a Partium területét is a tágabb értelemben vett Erdély részének tekintik.

A Partium elnevezést a hivatalos romániai közigazgatásban nem használják, magyar lakossága azonban általában ma is Partiumnak nevezi a területet és megkülönbözteti azt a történelmi Erdély területétől.

A Partium mai fogalmába a következő romániai megyék tartoznak északról dél felé:

• Máramaros megye
• Szilágy megye
• Szatmár megye
• Bihar megye
• Arad megye

Nagyvárosok a Partiumban:

Nagyvárad, a Partium központja

Főbb látnivalók:

• Vár. Az 1241-es tatárjáráskor Várad teljesen elpusztult. A várat e tragikus eseményt követően Vincze püspök állította helyre. 1570-1596 között épült Várad új vára az olasz késő reneszánsz szellemében. 1613-1629 között, Bethlen Gábor korában Várad várának új építési szakasza kezdődik, 1618-ban a vár megerősítéséhez a templom köveit is felhasználják.
• Magyar római katolikus püspöki (barokk) palota.
• Római katolikus székesegyház, Erdély és Románia legnagyobb barokk temploma.
• Kanonok-sor. Klasszicista beütésű barokk stílusban épült 1760-1875 között.
• Fekete Sas palota, 1907-1909 között épült Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján.
• Városháza.
• Állami Színház (eredetileg Szigligeti Ede nevét viselte), 1899-1900 között Ferdinand Fellner és Hermann Helmer osztrák műépítészek tervei alapján.
• Apolló palota (Fő, ma Republicii utca 12. szám), 1912-1914 között építették, elsőként ebbe az épületbe vezették be a központi fűtést 1913 novemberében.
• Stern palota. Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján 1908-1909 között.
• Pénzügyi palota. Az eklektikus építészet jellegzetes alkotása 1895-ben épült.
• Igazságügyi palota
• Nemzeti (volt Osztrák-Magyar) Bank épülete
• Ullmann palota (1913).
• Moskovits palota.
• Görög katolikus püspöki palota.
• Ady Endre emlékmúzeum. 1955-ben nyílt meg.
• Szobrok, emlékművek

Arad

Főbb látnivalók:

• Arad barokk vára ma már nem katonai terület, látogatható.
• Az eredetileg Attila téren (ma a Megbékélés parkjában) állították fel újra az aradi vértanúk monumentális emlékművét, Zala György párizsi díjat nyert alkotását.
• A vár mellett a kivégzés helyszínén áll a vértanúk 1881-ben felállított emlékoszlopa, amely alatt sírjuk is van.
• A minorita templom 1704-ben épült, kiszabadításuk után udvarán őrizték a vértanúk 1918-ban eltávolított emlékművének szobrait.
• Az 1847-ben épült református templomban tartotta 1901-ben esküvőjét Horthy Miklós.
• A kultúrpalota 1913-ban épült szecessziós stílusban.
• Az evangélikus templom 1906-ban épült neogótikus stílusban.
• A szerb ortodox templom 1702-ben épült barokk stílusban.
• A Hunyad-Arad román ortodox egyházmegyei késő barokk copf katedrális a 19. sz. elejéről.
• A régi színház épülete 1818-ban készült el, amelyben Petőfi Sándor is játszott.

Nagybánya

Főbb látnivalók:

• A Szent István-torony az elpusztult 14. századi gótikus templom tornya
• A Szentháromság templom 1720-ban épült barokk stílusban
• Evangélikus temploma 1912-ben épült szecessziós stílusban
• Ortodox temploma is a 20. század elején épült, eredetileg görög katolikus templom volt
• Református templom, a nagybányai festőiskola kedvenc témája
• Erzsébet-ház, állítólag Szilágyi Erzsébet lakott itt férje, a házat építettő Hunyadi János halála után
• Híres festőiskoláját Hollósy Simon hozta létre 1896-ban
• Néprajzi múzeuma, falumúzeuma és ásványmúzeuma is van
• Régészeti múzeum a régi pénzverde épületében

Szatmárnémeti

Főbb látnivalók:

• Szatmárnémeti Római Katolikus Székesegyház
• A Dacia (volt Pannónia) szálló a Partium egyik legszebb szecessziós stílusú épülete.
• A Református "Láncos Templom", (a Béke téren, Piața Păcii), a megye talán első református temploma.
• A Tűzoltó-torony, a Dacia szálló mögötti téren látható. 2005-ben fejezték be a teljes felújítását.
• A Városháza 1902-ben épült.
• A színház (Szatmárnémeti Északi Színház) 1902-ben épült, a maga korában igen korszerűnek számító forgószínpados színpadtechnikával, mintegy félezer férőhellyel.
• A Csizmadia-szín a város egyik emblematikus épülete. 1830 és 1848 között épült, a 20. század elején átépítették. Eklektikus stílusú épület. Eredetileg a csizmadia céh székhelyéül szolgált.
• Az Igazságügyi Palota (Törvényszék) a monarchiabeli patinás igazságügyi paloták jellemző stílusában épült, a 19. század végén.
• A Vécsey-palota a város egyik legrégebbi épülete.
• A református Németi Templom.
• A püspöki palota
• A Püspöki Kápolna nem nyilvános, de látogatható műemlék.
• A kanonok-paloták a püspöki palotával szemben találhatók.
• A főtér
• A Várdomb (ma Decebal) utcai Nagyzsinagóga és a mellette lévő Talmud Tora Imaház Románia legnagyobb és legszebb zsinagógáinak egyike.
• A "Kossuth Kert" a város legnagyobb, 22 holdas fásított parkja, játszótér, sétányok, kisvasút, mesterséges tó, sziget, stb. található benne.
• A római katolikus Kálvária Templom neogótikus stílusban épült.
• A városi közfürdő épülete a Kossuth Kertben áll. 2009-ben teljes felújításon esett át.
• A Hildegárda templom és a hozzá tartozó ferences kolostor.
• Az ortodox katedrális neobizánci stílusú, impozáns műemlék épület. 20. század eleji épület.
• A román görög katolikus Mihály és Gábor Szent Arkangyalok katedrális szintén a 20. század elején épült.
• A magyar görög katolikus templom 1857-ben épült
• Az Eminescu Főgimnázium épülete
• A vasút melletti református temető.
• A híd melletti római katolikus temető szép kriptáival.

Zilah

Főbb látnivalók:

• Református temploma 13. századi eredetű.
• Báró Wesselényi Miklós az árvízi hajós szobra – Fadrusz János alkotása – a főtér végében áll
• A várostól 1,5 km-re 450 m magasan római út és 2. századi őrtorony maradványai láthatók.
• A városi múzeumban kiállítás látható az itt talált római emlékekből.
• Zilahi Elméleti Líceum Wesselényi-kollégium – Ady Endre egykori iskolája.

Máramarossziget

Főbb látnivalók:

• Római katolikus temploma 1775-ben.
• A református templom 1862-ben nyerte el mai jellegzetes formáját.
• A megyeháza épületében van a Történeti Múzeum, a Főtér másik végén a Máramarosi Néprajzi Múzeum látható.
• A szecessziós Kultúrpalotát 1912–1913-ban, közadakozásból építtette Máramarossziget lakossága, Sándy Gyula budapesti építész tervei alapján.
• A város főterén ma is látható egykori. Ez volt Máramarossziget első, reprezentatív középülete.
• A város legnagyobb épülete az egykori Jókai Mór és lskola utca sarkán található Piarista főgimnázium.
• Máramarosszigeten ma már csak egy zsinagóga áll az egykori hatból. Az 1902-ben épült szefárd stílusú egyházi épületet raktárként használták a kommunista Romániában.
• A városban a zsidó közösség egyik központja, az egykori nagy vagy más néven ortodox zsinagóga helyén ma Holokauszt-emlékmű áll.
• A város főterén látható az egykori Leányiskola.
• Falumúzeuma az egyik leglátványosabb Romániában.
• Igényesen kialakított Börtönmúzeuma a kommunista államterrornak állít fájdalmas emléket. Itt raboskodott - többek között - Márton Áron vértanú püspök is.

Szállások településen >>>