Erdély földrajzi- történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Ma már csak történelmi hagyományai és sajátos kultúrája miatt tekinthető önállónak.
 
Tágabb értelemben az Erdély vagy jelenkori Erdély elnevezés alatt ma többnyire Románia egész nyugati részét értjük, de nem mint egységes tartományt, hanem csak mint 16 megye összességét. Ez a terület magában foglalja Belső-Erdélyt, a Partiumot és a Bánság keleti nagyobb részét. E két utóbbi térség együtt Külső-Erdélynek is nevezhető.
 
Szűkebb értelemben Erdély, a történelmi Erdély vagy Belső-Erdély ennek a nagyobb területnek a középső-keleti (Király-hágón túli) részét jelenti, amely az egykori Magyar Királyságon belül bizonyos önállósággal rendelkezett. Belső-Erdély keleti felén található a Székelyföld történelmi tájegysége. Itt a legnagyobb ma a magyarok aránya Románián belül.

Erdély Románia egyik turisták által leglátogatottabb régiója, köszönhetően a rengeteg középkori épületnek, templomnak, műemlékeknek és a természeti szépségeknek. Románia világörökségi helyszínei közül Erdély területén találhatók a következők: Erdély erődtemplomos falvai, Dák erődítmények, Segesvár történelmi központja, illetve Máramaros fatemplomai.

Szállások Erdélyben >>>

Legnagyobb városok, látnivalók

Belső-Erdély:

Kolozsvár, Belső-Erdély fővárosa

Főbb látnivalók:

• Kolozsmonostori apátság, más néven Kálvária-templom
• A gótikus Szent Mihály-templom Erdély egyik fő kultikus helye
• Mátyás király szülőháza
• Fadrusz János Mátyás király emlékműve az egyik legszebb magyar lovasszobor.
• A gótikus stílusban épült Farkas utcai református templom, előtte a Kolozsvári testvérek Szent György lovasszobrának másolata.
• A Bánffy-palota az erdélyi barokk építészet egyik legjelentősebb műemléke, jelenleg Szépművészeti Múzeum.
• A Házsongárdi temetőben nyugszanak az erdélyi közélet és művészet nagyjai.
• A piarista templom őrzi a Szűzanya kegyképét.
• A középkori vár egyik bástyája, a Szabók bástyája ma is áll.
• A klasszikus stílusban épült alsóvárosi református templom, ismert nevén a kétágú templom
• A Fellegvárról szép kilátás nyílik az egész városra.
• A Sétatér a 19. század végén létesült park.
• A botanikus kert 14 hektárnyi területén több tízezer növény található.
• A Kós Károly által tervezett „kakasos templom” a nemzeti szecessziós stílus példája.
• A Farkas utcai református templom és a 450 éves Református Kollégium
• Makovecz Imre által tervezett Törökvágási református templom

Brassó, a Barcaság központja

Főbb látnivalók:

• A Cenk-hegyen még láthatók Brassovia várának alapfalai. Közelében még kivehetők az 1918-ban lerombolt Millenniumi emlékmű talapzatának maradványai.
• A város védelmét az északi oldalon levő Warte-dombon még két torony a Fekete és a Fehér torony látta el, amelyek ma is állnak.
• A Fekete-templom 1383 és 1424 között épült, az egykori Magyarország legnagyobb temploma volt eredetileg a Nagyboldogasszonynak volt szentelve. Déli kapuja felett Mátyás és Aragóniai Beatrix címere, a reformáció óta evangélikus templom. Mellette áll a nagy reformátornak Honterus Jánosnak a szobra.
• A városháza gótikus eredetű, 1420-ban említik először, a 18. században barokkizálták.
• Brassói Történeti Múzeum, a Régi Városháza épületében.
• Mureșenilor Ház.
• Szent Miklós-templom.
• Az első román iskola
• Barcasági Erődítmények múzeuma.
• Fellegvár.
• Fekete templom.
• Görög templom.
• Zsinagóga.
• Szent Bertalan-templom.
• Szent Márton-templom.
• Katalin-kapu.
• Néprajzi Múzeum.
• "Cenk-alatt" sétány
• Kapu-utca utca
• Mureșenilor utca
• Belvedere
• Nicolae Titulescu park,
• Állatkert
• Cenk
• Brassópojána
• Salamon-kő

Nagyszeben, Királyföld székhelye

Főbb látnivalók:

• A gótikus székesegyház 1431 és 1520 között épült, a reformáció után evangélikus templom lett, 1855-ben restaurálták. Előtte áll Georg Daniel Teutsch szász evangélikus püspök szobra.
• A Brukenthal múzeum és képtár, egykor báró Samuel von Brukenthal erdélyi kormányzó kastélya volt. Gyűjteménye az egyik leggazdagabb egész Romániában.
• A várostorony 1588-ban épült, tetejéről nagyszerű kilátás nyílik a városra.
• A római katolikus templom 1733-ban épült.
• Az Orsolya-apácák temploma 15. századi, 1472-ben épült.
• Zsinagóga
• A román ortodox székesegyház 1906-ban épült a bizánci Hagia Szophia templom mintájára.
• A volt városháza épületében történeti múzeum működik.
• A felújított főtér és környéke egyedi hangulatú, geometrikus mintában lerakott macskakő térkő-burkolattal, középkori árkádokkal, divatos belsőtervezésű kávézókkal, hangulatos éjszakai kivilágítással nagy látványt nyújt.

Marosvásárhely, a székelyek fővárosa

Főbb látnivalók:

• Vártemplom
• Kistemplom
• Evangélikus templom
• Kiskatedrális
• Unitárius templom
• Keresztelő Szent János Plébánia
• Barátok temploma
• Bob-templom
• Ortodox templom
• Zsinagóga

Épületek

• Közigazgatási Palota
• Városháza
• Kultúrpalota
• Teleki Téka
• Apolló-palota
• Teleki-ház
• Bányai-ház
• Kendeffy-ház
• Vár

Szobrok

• Zenélő kút
• Bolyaiak szobra
• Pseudosphaera-szobor
• Bartók Béla-szobor
• Bernády György-szobor
• Borsos Tamás-szobor: egykori főbíró szobrát a millenniumkor, 2000. június 23-án avatták fel Marosvásárhelyen. A vár mellett álló emlékmű Kiss Levente szobrászművész alkotása.
• Kőrösi Csoma Sándor-szobor
• Kós Károly-mellszobor
• Márton Áron-szobor
• Holokauszt-emlékmű
• Székely vértanúk emlékműve
• Petőfi Sándor-szobor
• Szentgyörgyi István-mellszobor
• II. Rákóczi Ferenc-mellszobor

Múzeumok

• Néprajzi Múzeum
• Növénytani Múzeum
• Történelmi Múzeum
• Szépművészeti Múzeum

Szabadidőközpontok

• Nemzeti Színház
• Állatkert
• Weekend telep
• Mircea Birau Uszoda
• Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház
• Maros Művészegyüttes Előadóterme

Beszterce, hajdani szász város

Főbb látnivalók:

• Főterén áll az 1563-ban épített impozáns gótikus szász evangélikus templom, 76 m-es tornya a legmagasabb templomtorony egész Erdélyben. A templomot a századok során barokk és reneszánsz elemekkel egészítették ki. Kőből faragott szószéke 16. századi. 16.-17. századi keleti szőnyegeit szász kereskedők adományozták.
• A 15. századi lábasházak gótikus árkádsorai alatt folyt a középkorban a kereskedelem, a város a Moldvába vezető Borgói-hágó közelsége miatt jelentős kereskedelmet folytatott.
• A ferences templom 1270 körüli gótikus, 15. századi falfestményei vannak. A templom később a görög katolikusoké, majd ortodox lett.
• A városi múzeumban színvonalas történeti kiállítás látható.
• A vármegyei levéltárban fedezték fel 1891-ben az 1410-ből származó, 1320 magyar szót tartalmazó Besztercei szójegyzéket.

Vajdahunyad

Főbb látnivalók:

• A vajdahunyadi vár
• A Szent Miklós ortodox templom erőd benyomását keltő, faerkélyes tornya 1458-ban épült. 1634-ben a református egyházszervezethez tartozott. 1654 előtt átalakították, ebből az időből való belső festése, Constantin és Stan Caian munkája. 1827-ben kibővítették és az épület stílusától idegen, bizáncias harangtoronnyal látták el. A templom két nagy művészi erejű, 15. századi ikont (Szent Miklós és Útmutató Istenanya – Hodigitria) őriz, amelyek az elpusztult ploszkai kolostorból kerültek ide a 18. század második felében. 1654-ben készült ikonosztáza a legrégibb fennmaradt teljes ikonosztáz Erdélyben.
• Református temploma a 17. század elején épült. Reneszánsz ajtókeretei 1644-ből valók és a patrónus házaspár, Bethlen Péter és Illésházi Kata családi címerét viselik.
• Az Urunk színeváltozása ortodox templom a 19. században épült.
• Műemlék épületek: Str. Bursan Constantin 1. (20. század eleje), 8. (1906), Str. Castelului 22. (erdőhivatal, 19. század), Pța Libertății 28. (1812), Str. Revoluției 5. (1910).

Déva

Főbb látnivalók:

• Déva vára. A város nyugati részén, a Várhegy csúcsain állnak az Erdély kapujának tekintett erődítmény tekintélyes, három várkapuval rendelkező maradványai.
• A Várhegy déli lábánál álló Magna Curia (nagy udvarház) 1938-tól Hunyad megyei múzeumként működött. 2008-ban befejezték nagyszabású felújítását és harminc teremben A Dák és Római Civilizáció Múzeuma néven nyílt meg ismét.
• A vasútállomás szomszédságában, a hajdan Róka-városnak nevezett negyedben található a 17. században épült, korhű hangulatot árasztó, barokk stílusú, impozáns ferences templom és rendház.
• A régi belváros főterének délnyugati részén található a 16. századi, református vártemplom helyén az 1908-ban szecessziós stílusban újraépült, nagyméretű, egy fő- és két melléktornyos református templom
• A református templom közvetlen szomszédságában található a XIX. században épült, református parókia.
• A régi központban épült színház Jakab Dezső tervei szerint 1901-ben készült el. Az épület külső és belső restaurálása 2011-ben fejeződött be.
• A Várhegy lábainál elhelyezkedő városi liget (park) bejáratával szemben az egykori vármegyeháza Korvin-címeres, tornyos épülete emelkedik. Előtte hangulatos, bronzból öntött, vízköpő békákkal szegélyezett szökőkút foglal helyet.
• A város Piski felé eső részén egykor több kilométer hosszúságban elterülő dévai csángótelep néhány, mindmáig megőrzött, folklorisztikus értékű utcája.

Gyulafehérvár, az egykori Erdélyi Fejedelemség fővárosa

Főbb látnivalók:

• A város történelmi központja 1991 óta a Világörökség javaslati listáján szerepel.
• A 18. század első felében épített vár falai és bástyái nagyobb részben ma is állnak.
• Az érseki székesegyház a 13. században épült, az erdélyi fejedelmek temetkezési helye, 1991-től érseki központ. Benne ma is láthatók a Hunyadiak síremlékei, valamint Izabella királyné és János Zsigmond fejedelem gazdagon díszített kőszarkofágjai. Altemplomában erdélyi fejedelmek és püspökök egész sora nyugszik.
• Az ortodox székesegyház.
• Közelében, a Babilon-házban látható a Román Egyesülés Múzeuma, gazdag román történeti kiállítással.
• A volt tiszti kaszinó épületében alakították ki az Egyesülés Termét.
• A székesegyház szomszédságában áll az erdélyi fejedelmek egykori 15. századi palotája és a püspöki palota.
• A Szent György-kapu előtt látható a Hóra-lázadás itt kivégzett vezetőinek 1937-ben emelt emlékműve.
• A Batthyáneumot gr. Batthyány Ignác erdélyi püspök alapította 1794-ben. Először csillagvizsgálónak készült, majd a püspök fokozatosan bővítette ásvány- és éremgyűjteménnyel, könyvtárral. A Batthyáneum 55 000 kötetes püspöki könyvtárának kódexei világhírűek. Az egyik latin nyelvű kódexből került elő a harmadik legrégibb összefüggő magyar nyelvemlék, a gyulafehérvári sorok 1310-ből.

Sepsiszentgyörgy, Háromszék központja

Főbb látnivalók:

• Református temploma középkori eredetű, egykor erődfal övezte.
• A Szent József római katolikus templom egy 1786-ban épített kis templom helyén 1835-ben épült, 1895 és 1902 között teljesen megújították.
• 1868-ban a római katolikus temetőben a Bogdán család kis kápolnát építtetett. Itt van Tuzson János 48-as honvédőrnagy sírja is.
• A városban áll a Székely Nemzeti Múzeum Kós Károly tervezte 1912-13-ban épített épülete. A múzeumot 1879-ben alapították.
• Az egykori vármegyeháza 1832-ben, a Városháza 1854-56-ban épült.
• A színház 1868-ban épült.
• A Székely Mikó Kollégium 1866 és 1876 között és 1892-ben épült.
• A 48-as oroszlános emlékművet 1874-ben avatták.
• Unitárius temploma 1990-91-ben épült.
• Ortodox székesegyháza is van.
• Új református temploma 1996-ban épült.
• A Debren-patak völgye felett emelkedő Gémvára őskori földvár lehetett, a bronzkorban is lakott hely, valószínűleg a török korban pusztult el.
• A Debren-patak jobb oldalán emelkedő Őrkő nevű sziklacsúcson egykor őrtorony, vagy kisebb erődítmény állott, mára nyoma sem maradt.
• 12 km-re északnyugatra, Réty falut elhagyva közvetlenül, jobbkéz felől látható a Rétyi Nyír természetvédelmi terület valamint a Millenniumi fenyves.

Kézdivásárhely, Háromszék 2. központja

Főbb látnivalók:

• Református temploma 1783-ban épült a középkori templom helyére. Az 1834. évi nagy tűzvészben leégett, újjáépítése 1838-ra fejeződött be.
• A városban ortodox és új római katolikus templom is van.
• A város trapéz alakú főterét – az egykori piacteret – 18. és 19. századi épületek övezik, köztük az egykori városi tanácsháza épülete ma Céhtörténeti Múzeum. Gazdag történeti és néprajzi kiállításai vannak.
• Kézdivásárhely nevezetes arról, hogy fennmaradt ún. udvarteres városszerkezete. A főtér körül több mint 70 udvartér található.
• A mai Városháza épülete 1907-ben Takarékpénztárnak épült.
• A székely határőrség tisztiiskolája 1817 és 1823 között épült késő klasszicista stílusban.
• A határában van Fortyogófürdő nevű gyógyüdülőhely.

Torda

Főbb látnivalók:

• Az egykori Potaissa nevű római városban tartózkodó V. makedón légió számára épített katonai erődítmény romjai ma is láthatóak.
• A város központjában a főtér két végén egy-egy gótikus templom áll, az alsót egykor fal is övezte.
• Az egykori fejedelmi házban történeti múzeum van.
• A város híres sóbányájával is büszkélkedhet. A bánya a 17. századtól 1932-ig működött. A második világháborúban légvédelmi búvóhelyként használták, később pedig sajtot érleltek a járatokban. Az 1990-es évek eleje óta látogatható turisztikai nevezetesség. Levegője jótékony hatású légúti betegségekben szenvedők számára.
• A városnak sósfürdője is van.
• A sóbánya
• A várostól nem messze található a Tordai-hasadék (7 km) és a Túri-hasadék (5 km).

Medgyes

Főbb látnivalók:

• Az evangélikus templom, az erdélyi gótika egyik jelentős alkotása. Ferde tornya a város jelképe. A templomot öt toronnyal erődített falgyűrű veszi körül.
• A főtéri Schuller-ház, a legjelentősebb reneszánsz polgárház Erdélyben.
• A római katolikus templom (gótikus–barokk) és a mellette álló volt kolostorépület épülete (ma városi múzeum).
• Az 1485 méter hosszan megmaradt városfal. Több tornya közül a legérdekesebbek a déli Forkesch-kaputorony és az északi Steingässer-torony.
• A főtéren a volt piarista gimnázium épülete.
• Stephan Ludwig Roth-emlékház.
• A Stephan Ludwig Roth Elméleti Líceum (a volt szász evangélikus gimnázium) épülete
• Hermann Oberth-emlékház.
• A volt huszárkaszárnya.

Csíkszereda

Főbb látnivalók:

• A Mikó-vár, ma a Csíki Székely Múzeum és a Kájoni János Megyei Könyvtár működik benne
• A Szent Kereszt-templom, a város első római katolikus temploma 1758-ban épült barokk stílusban.
• A Görög katolikus temploma 1930-ban épült, ma ortodox templom.
• A Városháza, az egykori Vármegyeháza, 1886-ban eklektikus stílusban épült.
• Az igazságügyi palota, a Törvényszék épülete 1892-ben épült, eklektikus stílusú.
• A görögkeleti templom 1929 és 1935 között neobizánci stílusban épült.
• A Márton Áron Gimnázium 1909 és 1911 között épült szecessziós stílusban. Az egykori Római Katolikus Főgimnázium 1990-óta viseli egykori híres tanulója nevét.
• Mai modern városközpontja 1970 és 1990 között alakult ki a régi központ lebontásával.
• A városnak három borvizes strandja, a szeredai, a jégpálya negyedi és a zsögödi fürdő.
• Az új csíkszeredai I.-es római katolikus plébániatemplom, a Millenniumi-templom Makovecz Imre tervei alapján épült.

Csíkzsögöd

• Római katolikus templom, amely 15. században épült gótikus stílusban a Szentháromság tiszteletére, 1707-ben barokk stílusban átalakították, tornya 1800-ban épült. Mária-szobra a csíksomlyóival egykorú, 1520 körül készült.
• A református templom 1875-ben épült.
• A Mikó-udvarház a 19. század elején épült neoklasszikus-empire stílusban.
• Nagy Imre-galéria.
• Zsögödi fürdő.

Csíksomlyó

• A csíksomlyói kegytemplom és kolostor, amely a magyarság egyik legnagyobb zarándokhelye és kultúrtörténeti emléke. A templom előtti tér bal oldalán álló Nepomuki Szent János-kápolna 1767-ben épült, közelében áll az 1567. május 17-ei Tolvajos-tetői győzelem emlékműve, melyet 1870 körül hoztak ide.
• A templom feletti domboldalban három kápolna is áll: A 15. századi Salvator-kápolna középkori részletekkel, az 1456-os nándorfehérvári diadal emlékére épülhetett. 1780-ban újjáépítették, 1878-ban bővítették. Egykor kőfal övezte, őre a közeli remetelakban lakott.
• A Szenvedő Jézus-kápolna, amelynek közelében várják a pünkösdi búcsúsok a napfelkeltét.
• A Szent Antal-kápolna 1750 és 1773 között épült Hallerkői Haller Krisztina költségén.
• A kolostorban őrzik a bronzkori eredetű csíksomlyói naptárkövet.
• A kolostor mellett áll Csíkszék egykori székháza, 1825 és 1841 között épült, ma tüdőszanatórium és kórház.
• Az egykori Csíksomlyói Római Katolikus Gimnázium 1780-1782 között épült, falai közt sok híresség tanult, ma gyermekotthon.
• A Lok-patak völgyében feltörő Csíksomlyói borvízforrás a lakosság kedvelt ásványvize.

Csíktaploca

• Római katolikus temploma, mely 1841 - 1844 között épült neobarokk stílusban.
• A Lázár-kúria, mely 1829-ben épült.

Szécseny

• Házak Szécsenyben A szécsenyi fürdő a zsögödivel együtt sok csíki látogatót (fürdőzőt) vonz. De távolabbról érkező turisták is szívesen kapcsolódnak ki a fürdőzéssel.
• Szécseny izgalmas kirándulóhely (piknik, hegymászás, lovaglás, halászás, úszás, sétálás, csónakázás). Ugyanakkor itt letelepedésre alkalmas földek vannak. A Hargita hegy lábánál fekszik. Az erdőalj a weekend házaktól színes. Az erdőben gomba szedés lehetősége van! Mérges kígyók nagyon csekély számban vannak. Azok is az Olt folyó holtágja közelében a réteken. Az Olt Holtág izgalmas színes élővilágú (vidra, hód, vízisikló stb.)

Dés

Főbb látnivalók:

• A főtéren áll a 15. századi hatalmas gótikus református templom, amelyet egykor kő körfal övezett, tőle északra áll az egykori fejedelmi ház. A templom boltozata az 1510-es évekből való. 1711-ben újjáépítették, a karzat virágmintáit Umling Lőrinc festette, szószékét Sipos Dávid faragta 1752-ben. 1880 körül renoválták, ekkor bontották le régi erődfalát és új, szerényebb fallal vették körül. Tornya 72 m magas, négy fiatornyos.

Székelyudvarhely, a székely anyaváros

Főbb látnivalók:

• A városközpont

Székelyudvarhely nem tervszerűen épített, fejlesztett város, hanem a Nagy-Küküllő mindkét partján elterülő négy kisebb telep és három falu fokozatos egybeolvadásából nőtt várossá.

• Az idők folyamán téglalap alakúvá formálódott Főtér és közvetlen környéke alkotja a Belvárost.
• A Vasszékely

A belváros többnyire tömör, sűrű beépítésű, magjához lazább, újabb és korszerűbb városnegyedek társulnak az 1960-as évek tömeges lakásépítkezéseinek a következtében. Székelyudvarhelyen az idők folyamán viszonylag fejlett intézményhálózat alakult ki. Iskolavárosként emlegetik, hiszen minden negyedik lakója diák. 15 óvodája, 7 elemi-, 10 középfokú- és 4 szakiskolája, 3 felsőfokú- és 4 távoktatási tagozata van.

• A városközpontban látható a 2004-ben felavatott Emlékezés Parkja.
• A Vármegyeháza (a mai Városháza)
• A Millenniumi Székely-Emlékmű
• A Millenniumi Emlékoszlop ma

Az emlékoszlopot 1897. július 26-án avatták fel, az akkori új Megyeházzal egy napon, a Millennium alkalmából. A 8,4 méter magas oszlop megalkotója Hargita Nándor, aki ekkor a Kő- és Agyagipari Szakiskola köztiszteletnek örvendő igazgatója volt. A kor stílusában és a kiemelkedő művészi színvonalon készült emlékműhöz három lépcsőn lehetett feljutni. A négyszögletű alap oldalain a vármegye, a város címerei és két fekvő oroszlán helyezkedtek el. Fölötte obeliszkszerű oszlop. 1919-ben a román hatóságok lebontották. A székelyudvarhelyi városi hatóságok 2008-ban fölújították az emlékművet.

• Székelykapuk
• A Tompa László Emlékház
• A Vár tőszomszédságában (Tompa László utca 10. szám) a Tompa László (1883–1964) költő életét és munkásságát bemutató emlékkiállítást tekinthetjük meg
• Székelytámadt vár
• A Csicser-tető csúcsán állott egykor Budvár elővára, Csicservár. Falai már nem, csupán sáncai láthatók.
• A Budvár

A várostól alig negyedóra járásra a Küküllő jobbpartján a Budhegy tetején állnak Budvár romjai. A legenda szerint Buda vezér építtette.

Partium és Bánság:

Temesvár, a Bánság központja

Főbb látnivalók:

• Szerb ortodox székesegyház
• A látnivalókban gazdag Losonczy teret (ma Unirii tér) főként a 18. században, az osztrák hatalom által építtetett barokk épületek szegélyezik.
• A tér közepén a Szentháromság-szobor magasodik. 1740-ben emelték, egy pusztító pestisjárvány után. A tér füvesített részén egy ásványvizes kút is található.
• A tér kedvelt találkozóhelye a fiataloknak. Nyáron a lokálok sok teraszt nyitnak itt, és szabadtéri popzene, rock, vagy népzene is hangzik a téren egyes alkalmakkor.
• A Losonczy tér közelében több érdekes épület található. A katolikus püspöki palota a térre merőleges utcák egyikében emelkedik, az épületben egyháztörténeti gyűjtemény található. Az egykori Kormányszéki Palotában (románul Palatul Dicasterial) egykor Ady Endre is írnokoskodott (ma az igazságszolgáltatás területi testületeinek, szerveinek székhelye). 1855 és 1860 között épült a reneszánsz stílust utánozva. Nem messze ettől látható a 19. század végén lebontott erődítményrendszer legnagyobb maradványa, a Mária Terézia-bástya. 2011-ben fejezték be a rendbetételét. Itt működik többek között a falumúzeum néprajzi osztálya.
• A Jenő herceg tér (ma Libertății tér) Temesvár másik 18. században kialakított tere.
• A téren Nepomuki Szent Jánosnak emeltek barokk stílusú emlékművet 1756-ban.
• A tér közvetlen közelében még áll az 1716 és 1736 között épített ferences kolostor, amelynek már nincs meg a temploma. Itt van ma a Művészetek Népi Iskolája.
• Lloyd palota, benne a Politechnikai egyetem rektorátusa
• A Lloyd sor (mai nevén Piața Victoriei) két viszonylag hosszú sétányból áll, közöttük parkosított résszel.
• Nem messze a színháztól a Bánsági Múzeum épülete áll az egykori Károly Róbert király által építtetett várkastély helyén.
• A Lloyd sor másik végén néz szembe a színházzal a román ortodox székesegyház. 1936 és 1940 között épült, a moldvai ortodox kolostorok templomainak a stílusát utánozva
• Erzsébetvárosban, az Evlija Cselebi utcában áll az úgynevezett „török ház”, amelynek ma csak a pincéje eredeti. Az egykori házat a 16-17. században építették, amikor Temesvár az Oszmán Birodalom része volt.
• A református templomnak történelmi jelentősége van, ugyanis innen indult az 1989-es romániai forradalom. A templom 1902-ben angol gót stílusban épült.
• A református templom mellett található Szűz Mária emlékműve.
• Az 1718-ban alapított temesvári sörgyár
• A Millenniumi templomot a magyarok bejövetelének 1000-ik évfordulója alkalmából építették Ybl Miklós tervei alapján. Ez lett a gyárvárosi parókia második római katolikus temploma, az elsőt átadták a görög katolikusoknak.

Nagyvárad, a Partium központja

Főbb látnivalók:

• Vár. Az 1241-es tatárjáráskor Várad teljesen elpusztult. A várat e tragikus eseményt követően Vincze püspök állította helyre. 1570-1596 között épült Várad új vára az olasz késő reneszánsz szellemében. 1613-1629 között, Bethlen Gábor korában Várad várának új építési szakasza kezdődik, 1618-ban a vár megerősítéséhez a templom köveit is felhasználják.
• Magyar római katolikus püspöki (barokk) palota.
• Római katolikus székesegyház, Erdély és Románia legnagyobb barokk temploma.
• Kanonok-sor. Klasszicista beütésű barokk stílusban épült 1760-1875 között.
• Fekete Sas palota, 1907-1909 között épült Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján.
• Városháza.
• Állami Színház (eredetileg Szigligeti Ede nevét viselte), 1899-1900 között Ferdinand Fellner és Hermann Helmer osztrák műépítészek tervei alapján.
• Apolló palota (Fő, ma Republicii utca 12. szám), 1912-1914 között építették, elsőként ebbe az épületbe vezették be a központi fűtést 1913 novemberében.
• Stern palota. Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján 1908-1909 között.
• Pénzügyi palota. Az eklektikus építészet jellegzetes alkotása 1895-ben épült.
• Igazságügyi palota
• Nemzeti (volt Osztrák-Magyar) Bank épülete
• Ullmann palota (1913).
• Moskovits palota.
• Görög katolikus püspöki palota.
• Ady Endre emlékmúzeum. 1955-ben nyílt meg.
• Szobrok, emlékművek

Arad

Főbb látnivalók:

• Arad barokk vára ma már nem katonai terület, látogatható.
• Az eredetileg Attila téren (ma a Megbékélés parkjában) állították fel újra az aradi vértanúk monumentális emlékművét, Zala György párizsi díjat nyert alkotását.
• A vár mellett a kivégzés helyszínén áll a vértanúk 1881-ben felállított emlékoszlopa, amely alatt sírjuk is van.
• A minorita templom 1704-ben épült, kiszabadításuk után udvarán őrizték a vértanúk 1918-ban eltávolított emlékművének szobrait.
• Az 1847-ben épült református templomban tartotta 1901-ben esküvőjét Horthy Miklós.
• A kultúrpalota 1913-ban épült szecessziós stílusban.
• Az evangélikus templom 1906-ban épült neogótikus stílusban.
• A szerb ortodox templom 1702-ben épült barokk stílusban.
• A Hunyad-Arad román ortodox egyházmegyei késő barokk copf katedrális a 19. sz. elejéről.
• A régi színház épülete 1818-ban készült el, amelyben Petőfi Sándor is játszott.

Nagybánya

Főbb látnivalók:

• A Szent István-torony az elpusztult 14. századi gótikus templom tornya
• A Szentháromság templom 1720-ban épült barokk stílusban
• Evangélikus temploma 1912-ben épült szecessziós stílusban
• Ortodox temploma is a 20. század elején épült, eredetileg görög katolikus templom volt
• Református templom, a nagybányai festőiskola kedvenc témája
• Erzsébet-ház, állítólag Szilágyi Erzsébet lakott itt férje, a házat építettő Hunyadi János halála után
• Híres festőiskoláját Hollósy Simon hozta létre 1896-ban
• Néprajzi múzeuma, falumúzeuma és ásványmúzeuma is van
• Régészeti múzeum a régi pénzverde épületében

Szatmárnémeti

Főbb látnivalók:

• Szatmárnémeti Római Katolikus Székesegyház
• A Dacia (volt Pannónia) szálló a Partium egyik legszebb szecessziós stílusú épülete.
• A Református "Láncos Templom", (a Béke téren, Piața Păcii), a megye talán első református temploma.
• A Tűzoltó-torony, a Dacia szálló mögötti téren látható. 2005-ben fejezték be a teljes felújítását.
• A Városháza 1902-ben épült.
• A színház (Szatmárnémeti Északi Színház) 1902-ben épült, a maga korában igen korszerűnek számító forgószínpados színpadtechnikával, mintegy félezer férőhellyel.
• A Csizmadia-szín a város egyik emblematikus épülete. 1830 és 1848 között épült, a 20. század elején átépítették. Eklektikus stílusú épület. Eredetileg a csizmadia céh székhelyéül szolgált.
• Az Igazságügyi Palota (Törvényszék) a monarchiabeli patinás igazságügyi paloták jellemző stílusában épült, a 19. század végén.
• A Vécsey-palota a város egyik legrégebbi épülete.
• A református Németi Templom.
• A püspöki palota
• A Püspöki Kápolna nem nyilvános, de látogatható műemlék.
• A kanonok-paloták a püspöki palotával szemben találhatók.
• A főtér
• A Várdomb (ma Decebal) utcai Nagyzsinagóga és a mellette lévő Talmud Tora Imaház Románia legnagyobb és legszebb zsinagógáinak egyike.
• A "Kossuth Kert" a város legnagyobb, 22 holdas fásított parkja, játszótér, sétányok, kisvasút, mesterséges tó, sziget, stb. található benne.
• A római katolikus Kálvária Templom neogótikus stílusban épült.
• A városi közfürdő épülete a Kossuth Kertben áll. 2009-ben teljes felújításon esett át.
• A Hildegárda templom és a hozzá tartozó ferences kolostor.
• Az ortodox katedrális neobizánci stílusú, impozáns műemlék épület. 20. század eleji épület.
• A román görög katolikus Mihály és Gábor Szent Arkangyalok katedrális szintén a 20. század elején épült.
• A magyar görög katolikus templom 1857-ben épült
• Az Eminescu Főgimnázium épülete
• A vasút melletti református temető.
• A híd melletti római katolikus temető szép kriptáival.

Resicabánya

Főbb látnivalók:

• A Havas Boldogasszony római katolikus templom 1846 és 53 között épült.
• A volt románresicai ortodox templom 1872-ben épült.
• A város felett 1903–04-ben épített Grebla-vízerőmű ma is az eredeti Pelton–Ganz-turbinával működik.
• A Hegyi Bánát Múzeuma
• Az 1972-ben létesített, szabadtéri mozdonymúzeumban tizenhat mozdony látható.
• A Kereszt-hegy tetején az 1848-as harcokban elesett Georg Herglotz emlékére 1874-ben állított vaskereszt, amelyhez kálvária vezet.
• A Paul Iorgovici Megyei Könyvtár a 19. század utolsó negyedéből való egykori Friedmann-házban működik.
• Koch-villa
• A mór stílusú zsinagóga
• A volt görög katolikus templom, a mai ortodox esperesi templom 1908-ban épült.
• A Diaconovici-Tietz Líceum az egykori magyar állami fiúpolgári jogutódja.
• Az 1937-ből való Berzava-híd, Románia első hegesztett hídja.
• Micul Sodul-barlang

Zilah

Főbb látnivalók:

• Református temploma 13. századi eredetű.
• Báró Wesselényi Miklós az árvízi hajós szobra – Fadrusz János alkotása – a főtér végében áll
• A várostól 1,5 km-re 450 m magasan római út és 2. századi őrtorony maradványai láthatók.
• A városi múzeumban kiállítás látható az itt talált római emlékekből.
• Zilahi Elméleti Líceum Wesselényi-kollégium – Ady Endre egykori iskolája.

Lugos

Főbb látnivalók:

• A Szent Miklós-torony eredetileg egy középkor végi templomhoz vagy kolostortemplomhoz tartozott.
• A régi postafogadó 1726-ból származó épületében ma az ortodox esperesi hivatal működik.
• A minorita templom és kolostor 1733–35-ben épült.
• Az Istenanya Elszenderülése ortodox templom 1759–66-ba.
• A bal parti Szent István római katolikus kápolna 1780-ban épült.
• A görög katolikus katedrális 1843–54-ben épült, klasszicista stílusban.
• A volt vármegyeháza 1843 és 1859 között épült.
• A városi múzeum 1968 óta működik az egykori Lugosi Népbank 1899–1901-ben emelt épületében.
• A Temes vashídja, a város jelképe, 1902-ben készült a resicai vasgyárban.
• A városháza eklektikus palotája a pénzügyigazgatóság számára épült 1903–05-ben.
• A német evangélikus imaház 1859-ben, a neogótikus református templom Pongrácz Sándor tervei alapján 1906-ban épült.

Máramarossziget

Főbb látnivalók:

• Római katolikus temploma 1775-ben.
• A református templom 1862-ben nyerte el mai jellegzetes formáját.
• A megyeháza épületében van a Történeti Múzeum, a Főtér másik végén a Máramarosi Néprajzi Múzeum látható.
• A szecessziós Kultúrpalotát 1912–1913-ban, közadakozásból építtette Máramarossziget lakossága, Sándy Gyula budapesti építész tervei alapján.
• A város főterén ma is látható egykori. Ez volt Máramarossziget első, reprezentatív középülete.
• A város legnagyobb épülete az egykori Jókai Mór és lskola utca sarkán található Piarista főgimnázium.
• Máramarosszigeten ma már csak egy zsinagóga áll az egykori hatból. Az 1902-ben épült szefárd stílusú egyházi épületet raktárként használták a kommunista Romániában.
• A városban a zsidó közösség egyik központja, az egykori nagy vagy más néven ortodox zsinagóga helyén ma Holokauszt-emlékmű áll.
• A város főterén látható az egykori Leányiskola.
• Falumúzeuma az egyik leglátványosabb Romániában.
• Igényesen kialakított Börtönmúzeuma a kommunista államterrornak állít fájdalmas emléket. Itt raboskodott - többek között - Márton Áron vértanú püspök is.

Szállások településen >>>