Verespatak - Fehér megye /Rosia Montanã/

A Község története

Topánfalvától 14 km-re fekszik, õsi aranybányász település. A rómaiak 2000 éves labirintusszerû bányafolyosó rendszere a mai napig fennmaradt és látogatható. A bányamúzeumba 150 lépcsõfok vezet le, a felszínen az aranyfeldolgozás eszközeibõl van kiállítás. A házakban sok római kõ van befalazva.

A Község látnivalói

• Római kori bányák maradványai a várdombon.
• Bányászati Múzeum, benne a római kori agyagtáblák.

A település azután vált híressé, hogy a kanadai Gabriel Resources cég aranybányát kívánt nyitni. A ciánt alkalmazó technológia 16 km2-nyi terület tönkretételét jelentené, benne öt heggyel, négy templommal és temetõvel, az Alburnus Maior ókori római vár romjaival. A bánya tervezett 15 éves mûködése után a környezetszennyezés száz évig tartana. A cég 42.82 km2 területet használna és úgy becsüli, hogy 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt termelne ki. A Gabriel Ressources már megvásárolta a település házainak kb. felét. A kitermelés megkezdése elõtt meg kellene vásárolnia az összeset, mivel a román törvények a kisajátítást nem teszik lehetõvé. A projekt 15 évig kb. 250 fõt foglalkoztatna.

A Román Akadémia jelentése szerint a ciános technológia ellentétes az EU környezetvédelmi szabályozásaival. Az erdélyi történelmi magyar egyházak 2002 októberében nyilatkozatot tettek közzé, amelyben elutasították a bányaterveket, majd 2003 novemberében Román Ortodox Egyház is ugyanezt tette. A nemzetközi civil szervezetek közül a Greenpeace szervezett tiltakozást, a nemzetközi politikai szervezetek közül pedig a Zöld Pártok Európai Szövetsége.

2005-ben a kanadai kormány támogatását fejezte ki a projekt mellett, míg Magyarország környezetvédelmi minisztere, Persányi Miklós bejelentette, hogy a magyar kormány ellenzi a tervet. A magyar lakosság szintén ellenzi a bánya megnyitását, emlékezve a 2000-ben lezajlott tiszai ciánszennyezésre.

Szállások Verespatak településen >>>