Magyarád - Arad megye /Maderat/

A falu története Története

A falu az Arad-hegyaljai borvidék egyik jeles képviselõje. Már a középkorban jelentõs bortermelõ falu volt, de a 16. század végén elnéptelenedett. Szõlõit a hódoltság idején is folyamatosan mûvelték. A 18. század elején települt újra a hegyvidékrõl érkezõ románokkal. Mocsaras területeit a falut uradalmával együtt 1822-ben megvásároló Dietrich József csapoltatta le. Szétszórtan álló házait 1836-ban vonták össze utcasorokba. A község hivatali nyelve 1832-ig a latin, 1832 és 1850 között a magyar, 1850-tõl 1860-ig a német, 1860-tól egészen 1888-ig a román, majd 1888 és 1918 között ismét a magyar volt. 1852-ben alapították ortodox felekezeti iskoláját. 1895-ben magyar iparosai és kereskedõi kérésére magyar tannyelvû községi iskola is indult. Az Arad-hegyaljai borvidék északi, fehérbortermelõ felének központja, a környék borai magyaráti néven kerültek forgalomba. Fõként a faluról elnevezett magyaráti mustos fehér, a bakator és az aprófehér szõlõfajtákat termesztették.

A falu látnivalói

A határában álló két hegyi mamutfenyőt br. Dietrich József, a község földesura ültette 1840-ben, amerikai útjáról visszatérve. A két fa a saját fajtájában még fiatalnak számít és egyelõre csak 30-35 méter magasak.

Szállások Magyarád településen >>>