Kolozsvár - Kolozs megye /Cluj-Napoca/

A város története

Kolozsvár néve a latin melléknévként már 1177-ben felbukkant írásos formában. A város területén a legrégibb leletek a középsõ paleolitikumból származnak. Az ásatások tanúsága szerint folyamatosan lakott volt a neolitikum, bronzkor, vaskor idején is. Az ókorban a római birodalom része volt a város helyén álló Napoca, melyet Traianus császár alapított, majd 124-ben Hadrianus császár municípium rangra emelte. A 3. században Észak-Dacia székhelyévé vált, Marcus Aureliustól colonia rangot kapott, de 271-ben a rómaiak kiürítették. Szent István a kolozsi várispánság székhelyévé tette. Maga a város a 11. század elsõ felében alakult ki. Vára a mai belváros északnyugati részén volt, egyik tornya máig megmaradt. Ez idõ tájt alapította Szent László király a kolozsmonostori apátságot is.

1241-ben a tatárok ezt a város feldúlták, a lakosságot pótolandó 1272-ben V. István szászokat telepített ide. Zsigmond király elrendelte a település megerõsítését, majd 1405-ben szabad királyi várossá tette. A megerõsítések ellenére 1437-ben Budai Nagy Antal parasztserege elfoglalta Kolozsvárt, de december 10-14-én a szintén itt zajló döntõ ütközetben leverték a felkelést, s visszafoglalták a várost.

A 15. században a város lakossága felerészben magyar, felerészben szász volt. Az 1467-ben a Hunyadi Mátyás elleni felkelés vezetõit a fõtéren végezték ki. Az önálló Erdélyi Fejedelemség kora egyben Kolozsvár fellendülését is jelentette - ebbõl az idõszakból származik a Kincses Kolozsvár megnevezés. Noha a székváros Gyulafehérvár volt, Kolozsvár több országos jelentõségû esemény színhelye lett: 1551-ben itt adta át a koronát Izabella királyné Castaldo tábornoknak. 1575-ben a fõtéren végeztette ki Báthory István az elfogott trónkövetelõket. Itt választották fejedelemmé Bethlen Gábort és I. Rákóczi Györgyöt. 1585-ben itt alapította Báthori István Erdély elsõ egyetemét, amelyet a jezsuiták vezettek. Itt fejeztette le Báthory Zsigmond fejedelem 1594. augusztus 31-én a lázadó nemeseket. A fejedelemség fennállása alatt összesen 37 országgyûlést tartottak Kolozsvárott. Bethlen Gábor építtette újjá a nevét viselõ délkeleti sarokbástyát és a Szent Mihály-székesegyházat. 1848. május 29-én itt mondták ki az uniót Magyarország és Erdély között. A kiegyezést követõen a város ismét a gazdasági fellendülés korszakát élte. Sorra alakultak az ipari cégek: papírgyár, téglagyár, vasgyár, villamosmûvek, szeszgyár, bõrgyár, gyufagyár stb. A 20. század elején már 17 hitelintézet állt a vállalkozók rendelkezésére. 1910-ben 60 808 lakosából 50 704 magyar, 7562 román, 1676 német, 371 cigány és 107 szlovák volt. 1918-ban elfoglalták a románok, 1940. augusztus 30-tól kezdve viszont a II. bécsi döntés értelmében ismét Magyarországhoz került. 1944. március 27-én a német csapatok bevonultak Kolozsvárra. A második világháború utáni kommunista rendszer várospolitikáját az erõteljes iparosítás jellemezte.

A város látnavalói

• A Szent Mihály-templom tornya
• Kolozsmonostori apátság, más néven Kálvária-templom
• A gótikus Szent Mihály-templom Erdély egyik fõ kultikus helye, számos nagy történelmi esemény helyszíne.
• Mátyás király szülõháza
• Fadrusz János Mátyás király emlékmûve az egyik legszebb magyar lovasszobor.
• A gótikus stílusban épült Farkas utcai református templom, elõtte a Kolozsvári testvérek Szent György lovasszobrának másolata.
• Az 1774-1775 között épült Bánffy-palota az erdélyi barokk építészet egyik legjelentõsebb mûemléke, jelenleg Szépmûvészeti Múzeum.
• A Házsongárdi temetõben nyugszanak az erdélyi közélet és mûvészet nagyjai.
• A piarista templom õrzi a Szûzanya kegyképét.
• A középkori vár egyik bástyája, a Szabók bástyája ma is áll.
• A klasszikus stílusban épült alsóvárosi református templom, ismert nevén a "kétágú templom"
• A Fellegvárról szép kilátás nyílik az egész városra.
• A Sétatér a 19. század végén létesült park.
• A botanikus kert 14 hektárnyi területén több tízezer növény található.
• A Kós Károly által tervezett "kakasos templom" a nemzeti szecessziós stílus példája.
• A Farkas utcai református templom és a 450 éves Református Kollégium

Szállások Kolozsvár településen >>>